JUSZT MIHÁLY

A REND

Úgy vélem társadalomtörténeti szempontból itt az ideje egy kis vizsgálódásnak, amely talán egy kissé másként mutatja be jelenlegi, és a fejlõdés szempontjából jövõnkrõl alkotott képet.
Mai világunk diktatórikus rendszerbe bújtatott „rendszer”, mely valójában rendszertelenség és ellensége a valós rendszernek, amely mint a szó is mutatja, a rendre kell, hogy épüljön. Kicsiny hazánk társadalma elfásult, érdektelenül szemléli a körülötte zajló eseményeket. Az emberek nagy része bambán tekint fel az égre, és fogadja el sorsát, amely önnön maga pecsétel meg, a belenyugvás s nemtörõdömség vészt hordozó szellemével. Figyelmen kívül hagyván azt az élet írta történelmi sajátosságot, hogy a gyengéket és elesetteket messzire fújja a történelem szele. El egészen a ködbe, a mulandóságba, melyben már csak a múlt emléke él. Ez vár reánk is, ha nem nyílnak ki az elfásult, meggyötört illetve az ígéretek örömétõl könnybe lábadt szemek. Egy egészséges társadalmi közösség engedhetetlenül, kérlelhetetlenül küzd létéért, a fennmaradásért, és ûz el mindent mi számára rossz, bármerrõl is jöjjék az. Ennek az egészséges közösségi létnek elemi része a rend. Hiszen minden létezõ dolognak a rend az alapja. Szokás azt is mondani, szabályok bevezetése és elfogadtatásakor, hogy rend a lelke mindennek. Nem szabad ezt a szemléletet figyelmen kívül hagyni, amikor egyén és közösség múltját tárja fel, jelenét éli meg és jövõjét tervezi. Egy adott közösség érdekeit és jövõjét nem szolgálja az a "trendi", ami idegen érdekeket képvisel. Nem feltétlenül kell beolvadni különbözõ szövetségekbe. Sokkal inkább az egyéni sajátosságra kell törekedni. Ha az ember árgus szemmel figyeli a természetet, megtapasztalhatja, hogy az igazi áttörést – a fejlõdésben – az egyediség hozza meg. Ezért fontos egy társadalmi közösségnek, hogy elérje a lehetõ legnagyobb szintû függetlenséget, amit az adott körülmények biztosítanak. Mert ez az alapja az egyediség kibontakozásának. Még akkor is ez a szemlélet állja meg jobban a helyét, ha azt nézzük, hogy bizonyos szintû hátrányokat hordoz magában, ha egy közösség nem részese, vagy nem aktív részese egy adott szemléletû szervezetnek. Hazánknak is fontos mérföldkövévé válna, ha az önállóságra törekednénk. Nagy fontosságot, figyelmet szánva arra, hogy körülöttünk minden folyamatosan változásban van. El kéne végre fogadni, hogy új szelek fújnak, és egy új rend van kialakulóban. A régi már elavulttá vált és megkezdõdött annak felbomlása. a társadalmi, politikai, gazdasági káoszt és zûrzavart fel kell ,hogy váltsa a „Rend”. Ezt követelik meg, az élet alaptörvényszerûségei. Ez az új szemlélet hozhatja meg a hosszú távú, stabil jövõt számunkra. Amelynek alapja az egyediség, és ami visszahelyezheti országunkat, az õt megilletõ helyére.